Helló!

Edit vagyok és minden nappal egyre kevesebb időt töltök el ezen a Földön – ahogy mindannyian. Éppen ezért, egyre értékesebbé válik számomra az, ami van. Nincs már kedvem magammal cipelni a sértettségeimet, a csalódásaimat, a haragomat, a múlt hiányokból és megszokásokból szőtt nehéz batyuját. Igyekszem figyelmemet egyre inkább a vágyaim felé fordítani, hogy minél inkább azt tegyem, ami örömet okoz, és hogy megtaláljam az örömömet abban, amit tennem kell. Gyerekkorom óta izgat a szabadság, az önismeret és az emberi együttműködés, és még élénken emlékszem arra, amikor mindössze néhány évesen szembesültem azzal, hogy bizony a felnőttek többsége nem túl bölcs ezekben a kérdésekben. Az elmúlt évtizedek alatt sok mindent kipróbáltam ezen a téren magam is, sokszor hibáztam, időnként beláttam és nekifutottam másként, időnként meg ragaszkodtam a nyomorúságomhoz és csak nagy fájdalmak árán voltam hajlandó változtatni, miközben reménykedtem, hogy hátha mások változnak inkább. Sokat tanultam közben, ám szerencsére még van tanulnivalóm bőven és erre akad is számtalan lehetőség. Igyekszem megosztani a tapasztalataimat, a kérdéseimet, az általam hasznosnak vélt gyakorlatokat, könyveket, mert bár a saját belső ösvényét kinek-kinek magának kell kitaposnia, de ehhez szerencsére nagyon klassz térképek és felszerelések vannak ma már.