fabula online

Közönység vagy kapcsolat

Én sohasem gondoltam azt, hogy az emberek alapvetően rosszak. Mindig is azt gondoltam, éreztem és hittem, hogy mindenki jónak és jóra születik, ám sokan és sokat sérülünk, amíg felnövünk és ebből fakad a „rosszaságunk”. Így – bár néhányszor rettenetesen haragudtam – a bosszú gondolata sosem fordult meg bennem. Hisz a sérült felnőttek valaha törődésre vágyó… Tovább »

Sosem azzal főzünk, ami nincs

…hanem azzal, ami van. És ha mégsincs otthon szinte semmi? Hát akkor elképzeljük, hogy mire lenne szükségünk és beszerezzük. Na, pont így működik ez az önismerettel is. Sokszor tisztában vagyunk vele, hogy mi az, ami nincs, ám a hiány és nem a vágy oldaláról közelítjük meg a kérdést. Azzal pedig amink van, alig foglalkozunk. Hát… Tovább »

Hogyan cselezzük ki az amigdalánkat?

Azt hiszem, túlságosan lebecsültem az apró lépéseket. Sokáig nem voltam persze tudatában ennek a működésemnek, de az életem mégis ezt mutatja, hiszen többnyire “kampányszerűen” éltem. Kampányszerűen dolgoztam, amit a munkám lehetővé is tett, hiszen főként projekteket menedzseltem, kampányszerűen voltam háziasszony, amikor épp időm engedte és igen, néha kampányszerűen voltam anya is, próbáltam akkor szabaddá tenni… Tovább »

Helló!

Edit vagyok és minden nappal egyre kevesebb időt töltök el ezen a Földön – ahogy mindannyian. Éppen ezért, egyre értékesebbé válik számomra az, ami van. Nincs már kedvem magammal cipelni a sértettségeimet, a csalódásaimat, a haragomat, a múlt hiányokból és megszokásokból szőtt nehéz batyuját. Igyekszem figyelmemet egyre inkább a vágyaim felé fordítani, hogy minél inkább… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!